Szeretni annyit jelent, mint adni,
 ezzel örömet szerezni másoknak,
 minden alkalmat megragadni,
 hogy bús arcokon mosolyt lássak,
 terhét hordozni egymásnak....
 Embert szeretni így kellene.
 
 Szeretni annyit jelent: magamat adni.
 A teljes szeretet: énemet feladni,
 Krisztust követni így kellene.
 
 Feladni akaratomat, ízlésemet,
 az indulatokat, érzületet,
 és akkor bennem is megszülethet
 az Agapé - az isteni szeretet.
 
 Így szeretett Isten: adott, nem kért,
 hanem Jézusban önmagát adta
 a világért.
 

 Fejszés András

Oly jó az Isten fényében járnunk, és oly megnyugtató, hogy Ő vigyáz reánk! Ez azt jelenti: mindig tudjuk, hogy nem vagyunk vakon kiszolgáltatva a sorsnak. Isten féltő keze óv minket.

Járjunk bár a sötétségben, a csillagtalan éjszakában: akkor sem szabad elveszíteni bátorságunkat.

Biztosan tudjuk, hogy Isten őrködik felettünk, ő vezet, - akár észrevesszük, akár nem. Tőlünk csak hűséget kíván.

Charles Foucauld

Istenem, add, hogy ne ítéljek –
Mit tudom én, honnan ered,
Micsoda mélységből a vétek,
Az enyém és a másoké,
Az egyesé, a népeké.
Istenem, add, hogy ne ítéljek.

Istenem, add, hogy ne bíráljak:
Erényt, hibát és tévedést
Egy óriás összhangnak lássak –
A dolgok olyan bonyolultak
És végül mégis mindenek
Elhalkulnak és kisimulnak
És lábaidhoz együtt hullnak.
Mi olyan együgyűn ítélünk
S a dolgok olyan bonyolultak.

Istenem, add, hogy minél halkabb legyek –
Versben, s mindennapi beszédben
Csak a szükségeset beszéljem.
De akkor szómban súly legyen s erő
S mégis egyre inkább simogatás:
Ezer kardos szónál többet tevő.
S végül ne legyek más, mint egy szelíd igen vagy nem,

De egyre inkább csak igen.
Mindenre ámen és igen.
Szelíd lepke, mely a szívek kelyhére ül.
Ámen. Igen. És a gonosztól van
Minden azonfelül.

(Reményik Sándor:Ne ítélj)

RÉSZLET XI. PIUS PÁPÁNAK A KRISZTUS-KIRÁLY ÜNNEPÉT ELRENDELŐ APOSTOLI KÖRLEVELÉBŐL, MELY 1925. DECEMBER 11-ÉN KELT.

Tehát a nemzetek kormányzói ne vonakodjanak odahatni, hogy úgy ők maguk, mint népeik Krisztus, a Király iránt a tisztelet és a hódolat nyilvános adóját leróják, ha azt akarják, hogy csorbítatlan tekintéllyel fejleszthessék és növelhessék hazájuk javát és boldogulását. Mert „Miután Istent és Jézus Krisztust a törvényekből és a közéletből kizárták, s a tekintélyt már nem Istentől, hanem az emberektől származtatják; magának a tekintélynek alapjai rendültek meg, […] szükségképpen megingott az egész emberi társadalom, amely nem nyugodott többé szilárd pilléreken”.

Mily boldogság volna osztályrészünk, ha az egyének, a családok és államok alávetnék magukat Krisztus kormányzásának. „Sok seb begyógyul, a jog visszanyeri régi tekintélyét, megtérnek a béke áldásai, kihull a kard és fegyver a kézből, mikor Krisztus uralmát mindenki elfogadja, annak szívesen hódol, és minden nyelv vallja, hogy az Úr Jézus Krisztus az Atyaisten dicsőségében uralkodik”.

Add tovább
 
 Ha van valamid, ami jó,
 Ami barátaiddal megosztható,
 Legyen bár csak egy apróság,
 Hozhatja Isten áldását.  

Add tovább.
 
 Lehet, hogy csak egy dal, mely vidám,
 De segít megharcolni egy - egy csatát.
 Lehet, hogy egy könyv, mely érdekes,
 Egy kép, vagy pillantás, mely kellemes.

Add tovább.
 
 Ne feledd a másik fájdalmát.
 Te kell, hogy segítsd az úton tovább,
 Egy kedves szó, vagy egy mosoly
 Áldás lehet a másikban.

Add tovább.
 
 Ha tudsz egy kedves történetet,
 Vagy hallottál az utcán jó híreket,
 Vagy jó könyvet rejt a szobád
 Mely segít elűzni a másik bánatát. 

Add tovább.
 
 Ne légy önző a szívedben,
 De viselkedj a legnemesebben.
 Tedd a közösbe kenyered,
 Hogy társaid is egyenek. 

Add tovább.
 
 Ha Isten meghallgatta imád,
 S az égből áldást küldött le rád.
 Ne tartsd meg csak magadnak,
 Még mások sírnak, jajgatnak.

Add tovább.
 

 E. Isenhour

Isten a magányt használja arra, hogy megtanítson az együttélésre. A háborút használja arra, hogy megmutassa a béke értelmét. A tétlenség unalmát pedig arra, hogy ráébresszen a tett fontosságára. Isten a csöndet használja arra, hogy megtanítson a szavak felelősségére. A fáradságot használja arra, hogy megértesse az ébredés értelmét. A betegséget pedig arra, hogy ráébresszen az egészség fontosságára. Isten a tüzet használja arra, hogy a vízről tanítson. A földet használja arra, hogy megértsük a levegő értékét. És a halált arra, hogy megmutassa az élet fontosságát. 

Paulo Coelho

Uram, úgy legyen…

Uram, úgy legyen, ahogyan te akarod;
úgy akarok járni, ahogyan te akarod,
de segíts megértenem akaratodat!

Uram, akkor van itt az ideje, amikor te akarod,
és én készen vagyok, amikor te akarod,
ma és mindörökké!

Uram, elfogadom, amit te kívánsz,
és az a nyereség nekem, amit te kívánsz,
elég annyi, hogy én a tied vagyok!

Uram, azért jó így, mert te akarod,
s azért nem félek, mert te akarod!
Szívem a te kezedben nyugszik. Ámen.

(Boldog Rupert Mayer jezsuita vértanú)

Szent- Gály Kata: Keresztúton

Tudsz-e úgy szeretni, ahogy én szerettem…?

Reszketni, remegni az Olajfa-kertben…?

Elhagyatva lenni, egyedül a bűnnel…?

Szemben a Halállal, szemben a közönnyel…?

Adnád-e kezedet szorító kötélnek…?

Arcodat a gúnynak,lenéző köpésnek…?

Tudsz-e mellém állni fojtogató csendben…?

Az ostorozásnál eltakarnál engem…?

Tudsz-e úgy szeretni, ahogy én szeretlek…?

Tudsz-e tűrni értem, hordani keresztet…?

Roskadva, remegve, föl, egész a célig…?

Akkor is, ha szíved ezer sebből vérzik…?

Tudod-e karodat szélesre kitárni…?

Az egész világért áldozattá válni…?

És tudsz-e pihenni úgy a kereszten,

hogy örvendezz rajta: mindig ezt kerestem…?

Tudsz-e mellém hágni…? A helyembe lépni…?

Magadat feledve életemet élni…?

Egészen eltűnni, elmerülni bennem…?

Tudsz-e úgy szeretni, ahogy én szerettem?

Igazi filozófus lévén, Szókratész szentül meg volt győződve arról, hogy a bölcs ember  igénytelen életet él. Ő maga még cipőt sem hordott; de ugyanakkor a piac szelleme sokszor rabul ejtette, és kiment, hogy az árukban gyönyörködjék. Amikor egy barátja aziránt érdeklődött, hogy miért teszi ezt, Szókratész ezt válaszolta:
- Azért szeretek odamenni, mert ott fedezem fel, hogy annyi minden nélkül is tökéletesen boldog vagyok.

A bölcsesség nem annak a tudása, hogy mit akarsz, hanem annak a megértése, hogy mire nincs szükséged. 

Anthony de Mello

1.Tűrjétek el egy-MÁSt. A gazdag magyar nyelv ilyen szépen fejezi ki az egyik ember más-voltát a másikhoz mérten.
2. Tartsatok ki egy-MÁS mellett.
3. Nézzétek el egy-MÁSnak azt, amit szeretnétek megváltoztatni.
4. Hallgassátok meg egy-MÁSt.
5. Fogadjátok el egy-MÁSt. Fogadjátok el MÁS-nak, fogadjátok el MÁS-ként.

Fogadjátok el MÉGIS! Ez az indokolás nélküli, isteni, önzetlen szeretet.

Gyökössy Endre

Egy tizenhétéves fiú szavai szüleinek házasságáról: ,,Ha azt akarják a felnőttek, hogy tiszteljük őket, szeretetükkel igazolják házasságukat. Nem vagyunk kíváncsiak arra, mennyire szerették egymást tizenhét évvel ezelőtt. Arra vagyunk kíváncsiak, maradt-e szeretetük holnapra, s holnaputánra is. Kössék meg házasságukat minden nap, újra meg újra.''

Vasadi Péter

"Sokszor megtapasztaltam, hogy mindaz, amit csinálok, nem az enyém, hanem az élő Istené. A gyermekekért, kiket nevelek, Jézus Krisztus meghalt a keresztfán. Én legföljebb megpróbálok kenyeret adni nekik, gondozni őket. Isten ezért a világért, a mi népünkért, nemzetünkért meghalt. Életednek óriási ára volt. Isten jobban akarja azt, hogy mi külön és együtt is fejlődjünk, szépek, nagyszerűek legyünk, mind amennyire mi bármikor is akarhatnánk. Isten számára mi fontosabbak vagyunk.

Jézus olyan szépen mondja, én vagyok a szőlőtő, és ti vagytok a szőlővesszők. Igazából az a göcsörtös, ráncos tőke az, ami életet ad. És mi, a vesszők, gyümölcsöt termünk, ízletes fürtöket hordunk. Annyira tudom csodálni Istennek az alázatát, ahogy átengedi a gyümölcstermés dicsőségét nekünk. Szelíden, alázatosan hordoz bennünket, a szőlőtő termésének az öröme, büszkesége a miénk lehet, az élet dicsősége az övé. Élet van bennünk, míg alázattal, szeretettel együtt a tőkén vagyunk.

Nagyon fontos, hogy meglegyen bennünk az élő hit. Higgyük azt, hogy a népünket, nemzetünket nem mi akarjuk felemelni, nem mi teremtettük, nem mi haltunk meg érte a kereszten, hanem az élő Isten, és ez reményt, biztonságot ad. Ő nem személyválogató, mindannyian számára kedvesek vagyunk, jászlához meghívja az egyszerű pásztort, de a gazdag napkeleti bölcset is.

Istennek az a célja, hogy mint, minden nép, úgy a mi népünk is erős, egészséges és egységes legyen."

Böjte Csaba testvér írásaiból

Egyedül Isten adhatja a hitet,
    de a hitedről te is tanúságot tehetsz.
Egyedül Isten adhat reményt,
    de te is felkeltheted a bizalmat testvéreidben.
Egyedül Isten ajándékozhat meg szeretettel,
    de te is bizonyságát adhatod szeretetednek embertársaid előtt.
Egyedül Isten ajándékozhat békét,
    de az egység magvait te is elhintheted.
Egyedül Isten adhat erőt,
    de a csüggedőt te is felkarolhatod.
Egyedül Isten az Út,
    amelyet te is megmutathatsz testvéreidnek.
Egyedül Isten a Világosság,
    de te is fényt gyújthatsz vele a többiek szívében.
Egyedül Isten az Élet,
    de te is életkedvet fakaszthatsz testvéreidben.
Egyedül Isten képes a lehetetlent megvalósítani,
    de a lehetségest te is megteheted.
Egyedül Isten elégséges önmagának,
    mégis szeretné, ha számíthatna rád.

Azért van síró, hogy vigasztald,

és éhező, hogy teríts asztalt.

Azért van seb, hogy bekösse kezed.

Vak, elhagyott azért van, hogy vezesd.

Azért van annyi árva, üldözött,

hogy oltalmat leljen karod között.

Azért roskadnak más vállai,

hogy terhüket te segítsd hordani.

Az irgalmat kinek fakasztják,

s mélység felett van csak magasság.

Ha más gyötrődik, vérzik, szenved,

azért van, hogy te megmutathasd:

mennyi szeretet van benned.

Megmutattad-e néha legalább?

Enyhült s szépült-e tőled a világ?

Vagy tán kezedtől támadt foltra folt?

Ott is, hol eddig minden tiszta volt?

Ki vagy? Vigasznak, írnak szántak,

menedéknek, oszlopnak, szárnynak.

Ki van jelölve a helyed,

ne nyugodj, míg meg nem leled.

Csak ott leszel az, aminek

rendeltettél. – Másként rideg,

céltalan lesz az életed.

Mag leszel, mely kőre esett,

elkallódott levél leszel,

mely a címzetthez nem jut el.

Gyógyszer, ami kárba veszett,

mit sosem kap meg a beteg.

Rúd leszel, de zászlótalan,

kalász leszel, de magtalan,

cserép, amiben nincsen virág,

s nem veszi hasznod sem az ég,

sem a világ.

(Bódás János )

,,Isten nem fogja megkérdezni, milyen autón jártatok,
csak azt, hogy felvettetek-e olyanokat, akiknek nem volt kocsijuk.

Isten nem fogja tudakolni, hány négyzetméteres villában laktatok,
csak azt, hány ember előtt állt nyitva az otthonotok.

Istent nem fogja érdekelni, hány terítőtök volt a szekrényetekben,
csak az, hány embernek segítettetek, hogy terített asztala legyen.

Isten kérdése nem az lesz, milyen magas fizetést értetek el,
hanem hogy feladtátok-e személyiségeteket, hogy elnyerjétek azt.

Istennek közömbös, milyen beosztásig emelkedtetek,
ám érdekli, hogy képességeitek legjavát mozgósítottátok-e

feladataitok végzése során.
Isten nem kérdi majd, hogy hány barátot szereztetek,

csak azt, hányan neveznek meg titeket barátjukként.
És azt sem kérdi majd, milyen környéken laktatok,

csak azt, vajon segítségére voltatok-e a körülöttetek lakóknak.
Isten előtt mindegy, milyen volt a bőrötök színe,

ám cseppet sem mindegy, milyen volt a jellemetek!
Isten nem tudakolja majd, miért kerestétek oly hosszasan a megváltást,

csupán mennyei helyekre vezet -
és semmiképpen sem a pokol kapujához!

És aligha érdekli, hány példányban sokszorosítottátok a fentieket,
csak az, hogy ugyan miért röstelltétek a barátaitok kezébe adni...''